Január 23. péntek 23.16 Brisbane (14.16 otthon)
A kihagyott idő alatt megismerkedtünk egy kedves, rendes magyar fiúval, Szentirmai Lacival, aki itt él már több mint három éve, és akivel elmentünk kajálni és városnézésre. Húúúú…
Első benyomásaink alapján Brisbane hatalmas. A belvárosa kicsi, autóval háromszor-négyszer végigfutottunk rajta mindössze tíz perc alatt. Voltunk a tengerparton, ahol fürdeni ugyan nem lehetett, de érezni a nyarat, a meleg tengervizet igen. Fújt a langyos szellő, sütött a nap, a sós víz illata csapta meg orromat. Ennél több nem kellett, hogy tudjam, egy időre elfelejthetem a havat, a hideget. Elmentünk vacsorázni egy gyorsétkezdébe, ha jól emlékszem a nevére, Sizzler’s, de nem volt annyira gyors, mint itthon a gyorséttermek. Mire végeztünk, besötétedett. Ha menüt rendelünk, és mi azt tettük, a menü mellé lehet válogatni salátát, gyümölcsöt, tésztát, desszertet. Az üdítőt külön kellett fizetnünk. Én egy sajtos-sonkás csirkeszeletet kértem sült krumplival és üdítővel, ami 20.45 AUD-ba került, Krisztián pedig fokhagymás steaket evett kis gombákkal és sült krumplival, hozzá üdítőt kért, s így kb. 24 AUD jött ki neki a számlán. Nagyon jóllaktunk, fagylaltot is ettünk a görögdinnye, sárgadinnye és ananász mellé.
A kiadós vacsora után autóztunk egyet a városban, majd többször eltévedtünk, mire végre elértük célunkat, a Mont Koot-tha kilátót. Innen láthattuk szinte az egész fényárban úszó Brisbane-t, amint messze elnyúlva úgy tetszett, mint mikor a kialudni készülő tábortűz parazsába belemereng az ember. Gyönyörű volt, és hatalmas. No persze a repülőről tegnap este ugyanezt vagy ehhez hasonlót nézegettünk leszállás közben.  Már egy teljes napja Ausztráliában élünk. Fura.