Február 19-20. csütörtök, péntek

A csütörtököt teljes egészében az iskolában töltöttük, csak késő este mentünk haza, bár tudtuk, hogy másnap költözködés. De mindketten belelendültünk a munkába, Krisztián cégeket keresett a neten, én pedig a kórusmódszertan tanmenettel foglalkoztam. Vajon sok lesz-e a 12-14 alkalomra a 6 házi dolgozat vagy inkább házi feladat?
Pénteken korán keltünk, hogy összeszedjük a cuccunkat Sam lakásában, de viszonylag hamar kész lettünk vele. A mosógépet teletöltöttem törölközőkkel, ágyneművel és a saját ruháinkkal, mindent elmosogattam, Krisztiánnal az ajtó mellé készítettük a bőröndöket, hátizsákokat és a Judytól kapott holmikat. Laci ¾ 9 körül ért hozzánk, és Krisztiánnal úgy döntöttek, hogy először megreggeliznek. Az evés után bepakoltunk a kocsiba egy adag csomagot, majd a két fiú elvitte azokat az új lakásba. Miután visszaértek, pihenésre szorultak, mert a hőség már ilyen korán is elviselhetetlen volt. A kisebb pihenő után a maradék pakkokkal elkocsikáztunk a Durham Streetre, és felvittük azokat a 2-es számú lakásba. Ez lesz mostantól a mi új szállásunk. Egyelőre csak a hűtésre szoruló dolgokat pakoltuk ki, mert indultunk vásárolni.
Az új háztartás indításához vettünk néhány dolgot, mint például mosópor, víztisztító berendezés, ami tulajdonképpen egy tartály is, amit a hűtőben lehet tárolni (vízzel együtt), szalvéta, és egyéb apróságok. Vásároltunk 15 db cd-t, hogy a saját részre! másolt anyag egy részét azon tudjuk tárolni.
Samnek vettünk egy formás kis yucca-t (szobanövény) kaspóval, és egy „Thank you” képeslapot. Otthonról hozatunk neki angol nyelvű magyar könyveket, az Arany embert és az Ember Tragédiáját, és egy Esterházy: Harmonia Caelestis cd-t. A könyv és cd-gyűjteménye alapján ízlésének megfelelő ajándékokkal szeretnénk megköszönni, hogy három hétig ingyen lakhattunk nála.
Laci a bevásárlást követően hazahozott bennünket, mert biztos megsajnált, hogy ennyi cuccal kéne buszoznunk. Aztán hazafelé vette útját, mert elálmosodott, hiszen ma is hajnalban kelt. Egyébként hétfőn délután lesz vizsgája, amire elmondása szerint még nem készült. Reméljük, azért sikerülni fog neki, mert akkor kedden jó szívvel raboljuk az idejét a kocsivásárlással. Sajnos holnap nem fog tudni eljönni a szabadtéri mozizásra North Lakes-be, ahova Lilláék hívtak meg bennünket.
A nagy melegben egy feladatunk még hátravolt, ki kellett takarítanunk Sam lakását. Ez annyira nem volt nehéz, bár minden egyes feladat után egy alapos zuhanyzás ránk fért volna. Először port töröltem, mert bár kevés, de volt a polcokon. (Közben ledöntöttem egy polc könyvet a legjobb íróktól.) Aztán felporszívóztunk, felmostunk, rendet tettünk a konyhában, stb. A reggel száradni kitett ruhák teljesen megszáradtak, így azokat eltettem. A takarítás után, ¼ 7 körül bementünk az egyetemre, ahol kipróbáltuk a Skype internetes telefonprogramot otthonnal, majd Sydneyvel. Végre elértük egymást Bertók Zolival, aki bevándorlási ügynök, és már eddig is rengeteg dologban segített nekünk. Egyébként ő az ’Australia’ levelező lista egyik aktív tagja, akit bármikor lehet kérdésekkel bombázni. Nem szokta zaklatásnak venni. (A honlapján a naplónk linkje is fenn van, a www.zoltan.bertok.com címen.) Most Krisztiánnak adott tanácsokat a CV-jével és a munkalehetőségeivel kapcsolatban. Meglátjuk, mit tudunk kihozni belőle.
Az egyetemről jó későn, 11 után tértünk haza, és gondoltuk, egy rövidebb úton közelítjük meg új lakásunkat. A térképről tudtuk, hogy kábé merre kell mennünk. Közben volt egy építkezés még az egyetem területén, de amellett, hogy útelterelések voltak, megpróbáltuk tartani az irányt. Mikor már úgy gondoltuk, hogy valahol vagyunk, és jönnie kell annak a körforgalomnak, ahol a buszmegállók vannak, lassan rájöttünk, hogy egészen másfelé járunk, és teljesen elveszettnek éreztük magunkat. Aztán egyszer csak kivilágosodott, de csak az agyunkban, hogy pont ott vagyunk, ahol mindig eljöttünk, mikor Sam lakásához mentünk. Ez egyrészt jó hír, mert tudjuk már az utat, de rossz is, mert egészen rosszul tájékozódtunk, és tökéletesen ellentétes helyre lyukadtunk ki.
Otthon még mindig nagy felfordulás volt, nem nagyon tudtuk, hogy mit hol keressünk, és egyelőre csak a legfontosabb dolgoknak kerestük meg a helyét. Megágyaztunk Judy ágyneműjével, majd párnát még kell vennünk hozzá. Kipakoltuk a törölközőket, és úgy tértünk aludni, hogy minden ablakot kinyitottunk, hogy valamennyire lehűtsük a lakást.