11-re mentünk Lilláékhoz az új csodaautókánkkal, hogy Gold Coastra menjünk fürödni. 25 perc alatt odaértünk hozzájuk, ami kb. 25 km-re van tőlünk. (60 km/h-s átlagsebesség, hmm :) Lilláéknál letettük az autónkat, és az ő Mazdájukkal mentünk közösen tovább.
Utunkat a Super Cheap autósboltnál kezdtük, ahol vettünk gumiszőnyeget (ami univerzális és ollóval testreszabható, azaz autóra) és légfrissítőt (olyan kis parfümös, légbefúvóra applikálhatót, amit később jól otthagytunk Náluk) amihez ingyenes autósampon járt. Innen elég hamar elértük a Sunshine Coastnál jóval közelebbi strandolási területet. Átöltöztünk, hoztuk a kislabdákat, boogie (body) boardokat és belevetettük magunkat a 1-1,5 méteres hullámokba. Nagyon szép rész ez is, kicsit a széle zavarosabb volt, mint Sunshine Coast-on. Néhol húslevesre hasonlított. Az íze meg a húslevesbe szórt sós chips íze.
Hazafelé a Domino’s Pizza pizzázóban vettünk ebédet, pizzákat. Nagyon fincsik voltak. Volt újdonság is, olyan tésztájú pizza, amiben két tésztaréteg között sajtréteg is van, és erre jön rá a feltét… Feltétlenül próbáljátok ki különböző feltétekkel.
Tovább a hazaúton, már Lilláéktól hazafelé egész jól jöttünk, de a City közelében dugóba keveredtünk, ami nem volt vészes. Toowongban lefordultunk a bevásárlóközpontba, hogy autós bevásárlást tehessünk, igaz csak a legszükségesebbeket vettük, mert az autóvásárlás igen-igen megcsapolta pénzkeretünket. (Erről természetesen már gondoskodtunk azóta.) Hazasiettünk, mert Karen jött hozzánk 7-re, hogy elvigyen minket a Brisbane Chorale kóruspróbájára, ami 1/2 8-kor kezdődött. A South Bank-re mentünk, ahol egy autóparkoló után rövid 5 perces sétával a szemerkélő esőben elértük az épületet, a konzervatóriumot ahol a kórus próbál.
Bementünk, ahol már nagyban gyülekeztek a kórustagok. A próbateremben megismerkedtünk Emily Cox-szal, aki kedvesen fogadott minket, és üdvözölt a kórusban. Lementünk a kottatárhoz, hogy eredeti kottákat kaphassunk az aktuális műből (Fauré: Requiem). Engem beültettek egy profi tenorbácsi mellé, Réka meg Karennel ült be a szopránba. Rövid beéneklés az angol személyes névmások éneklésével. (vi-vi-vivi…, si-hi-hi..si-hihihihi, stb.) Emily nagyon tehetséges, jófej karvezető. Réka majd kifejti az extrákat :) 9 körül rövidke szünet volt, amikor szinte mindenki felvonult a büfébe, hogy igyon-egyen… Mi is ittunk finom passionfruit italt, Pasito-t. Ez a passionfruit nekem nagyon izlik, otthon nem találkoztam még vele, még a nevével sem, szótárban megnéztük és golgotavirág névre hallgat. Ha valaki talál ilyet, ne hagyja ki! Sőt lehetne termeszteni, annyira fincsi.
Próba után hazakerültünk, és más különös nem történt velünk. Többet nem tudok elmondani. Kérem, kapcsolja ki.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése